Több internetes oldal is segítséget kínál azoknak, akik útvonalukat szeretnék megtervezni. Az alábbiakban néhány ilyen oldalt ajánlunk figyelmükbe:

• http://maps.google.com/maps?f=d
  
  
• http://www.viamichelin.com
  
  
• http://www.reiseplanung.de/
  
  
• http://www.rac.co.uk/web/routeplanner
  
  
• http://194.25.187.75/allianz/routing.asp

Attól függően, hogy mely tagállamba utazik, eurót, vagy az adott ország hivatalos valutáját érdemes magával vinnie, mert bár az eurót fizetőeszközként a legtöbb eurózónán kívüli tagállamban elfogadják, a kereskedőknek és szolgáltatóknak nem kötelező ezt a lehetőséget megadniuk.

Az euró jelenleg az Unió 16 országában hivatalos fizetőeszköz. Dániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Lengyelországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Csehországban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon sem használják jelenleg a közös valutát.

Minden euróbankjegy és -érme az eurót bevezető összes uniós tagállamban használható.

Az Európai Unión belüli készpénzmozgás nem esik korlátozás alá. Nyugodtan kivihető tehát készpénz más tagállamokba, ehhez külön kiviteli, illetve behozatali engedély nem szükséges.

A valutaváltás a forint és a font napi aktuális árfolyamától függ. A különböző valuták hivatalos középárfolyamairól a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan frissülő honlapján tájékozódhat. (Természetesen az egyes pénzváltók ettől eltérő arányban is válthatják az egyes valutákat.)

Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet az uniós polgárok vásárlói jogainak védelmére.

Szavatossági jogokat biztosít, hiszen a vásárolt termékek meghibásodása esetén az áru cseréjét és szervizelését írja elő. A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg az EU minden tagállamában két év.

Jótállást biztosít, mely a tartós használati cikkekre (fényképezőgép, számítógép, tévé) vonatkozik. A kötelező jótállási idő egy év, a kereskedők azonban önként ennél többet is vállalhatnak.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vásárláskor kapott bizonylat (blokk) és jótállási jegy megőrzése szükséges ahhoz, hogy a termék meghibásodása esetén panasszal élhessen a vásárló.

Amennyiben a vásárló nem tudja rendezni az ügyet az értékesítővel, az Európai Unión belül segítséget kaphat valamelyik Európai Fogyasztói Központtól. Minden tagállamban működik Európai Fogyasztói Központ (EFK), így probléma esetén (reklamáció vagy kártérítési igény benyújtása, hibás áru visszaküldése) a magyarországi Fogyasztói Központ segíteni tud a fogyasztói jogok érvényesítésében akár a hazatérés után is.

A jótállásról és szavatosságról az alábbi oldalon található további információ.

Panasza bejelentése céljából kitöltheti az Európai Bizottság által készített reklamációs űrlapot, de elküldheti a Fogyasztói Központba reklamációját más formában is. Erről bővebben az EFK oldalán olvashat.

A magyar országhatáron kívüli készpénzfelvétel díja általában magasabb, mint a külföldi készpénzfelvételé, függetlenül attól, hogy euroövezetben vagy azon kívül történt a tranzakció.

Amíg Magyarország nem csatlakozik az euróövezethez, nem kötelező a külföldi ATM-használati díjakat a hazaival azonos szintre hozni. A díjszabások megállapítása a bankok döntése, amelyek akár ingyenessé is tehetik a hasonló elektronikus tranzakciókat külföldön, számukra azonban ez nem kötelező. A konkrét fizetési feltételekkel és díjszabásokkal kapcsolatban érdemes tájékoztatást kérni a számlakezelő bankfióktól.

Általánosságban elmondható még, hogy külföldön a bankkártyával történő fizetés kedvezőbb, mint a pénzfelvétel, mert akkor az átváltási árfolyam a mindenkori középárfolyam. Hasonlóképpen a magyarországi forint/euró készpénzátváltási árfolyam általában kedvezőbb, mint a külföldi, ezért az utazás előtt célszerű itthon átváltani azt az összeget, amire kint szükség lehet. A vonatkozó uniós szabályozásról bővebb információ alábbi oldalunkon olvasható.